Barátság vs. önbecsülés
Lezárom a szavazást. Eszti az egyetlen, aki az önbecsülésre voksolt, félő azért, mert ő ismeri egyedül azt, aki miatt ez az egész fölmerült. Tomi szerint beszéljük meg - jelentem, próbáltuk, sokszor, látszólag sikerülni is szokott, sőt egy darab időre jóra fordul minden, aztán megint elkúródik. Shaza és hamu a kompromisszumok, közös pontok és az átlendülés híve. Anonymous pedig a barátságé, noha állítása szerint önbecsülése nincs. (Ez tkp. megmagyarázza, hogy miért nem fedi fel magát :))
A hogyan továbbot még nem tudom.
A hogyan továbbot még nem tudom.
9 Comments:
hat eleg fogas volt a kerdes, szerintem igazabol nincs is ra valasz :)
a helyzet adja (?) ra.
egyebkent abbol a par megjegyzesbol amit ehhez hozzafuztel rajottem, h kb ugyanabban a helyzetben vagyunk
en akar mennyire szeretem ot (mint baratot) amellett dontottem, hogy egy darabig nem keresem, az ido koztudottam segit jobban atlatni a dolgokat es neha meg valaszt is ad.
jaj a franya masnap :)
a dolog annyival bonyolultabb, hogy ez nálunk gyakorlatilag két éve tart, amit én kábé félévente megelégelek, olyankor szoktam tartani egy hosszabb beszédet Ez így nem mehet tovább címmel, a Nekem fáj ciklusból. ezután jobb (jó) lesz, rövid ideig, majd megint minden visszatér oda, ahonnan elindultunk. és ezt már végigjátszottuk néhányszor. és én mindig eldöntöttem, hogy ennyi volt. de hiába. mégiscsak ő (volt???) a legjobb barátom. mindenesetre most már egy hónapja nem beszéltünk...
ilyenkor az szokott jönni, hogy egyszercsak, mintha mi sem történt volna, fölhív. és én is úgy teszek olyankor, mint ha mi sem történt volna.
jah ismeros ha hiszed ha nem.
lany az illeto?
tobb negativ dolog van ebben a baratsagban mint pozitiv?
fiú. ha lány volna, könnyebben véget tudnék neki vetni. de ez olyan klasszik fiúbarátság a gimiből, mindent tudunk (tudni vélünk) a másikról.
nem tudom. leginkább nem találkozunk. ha mégis, akkor jó. ez pozitív. ha nem vagyunk együtt, akkor mindig rájövök, mennyire el van baszva. amit persze akkor is tudok, ha találkozunk, de olyankor igyekszem nem tudomást venni róla.
hat akkor ez egy egyoldalu baratsag? vagy csak rosszul ertelmezem?
veget akarsz neki vetni?
néha úgy érzem, igen, egyoldalú. máskor meg - mikor együtt vagyunk - hogy nem, és hogy ez neki is éppolyan fontos.
nem tudom.
hat en ma megtettem. osszevesztem (ugy latszik) vegleg azzal az emberrel, akit nagyon nagyon jo baratomnak tartottam, de mar honapok ota mindig veszekedtunk, meg az utobbi egy honapban latvanyosan keultuk egymast.
de ma annyira megbantott (nem is ma, hanem a hetvege folyaman) hogy kicsit osszeszolalkoztunk, termeszetesen aimon (nem eloben)
letiltottam es letoroltem a listamrol, a szamat kitoroltem a telefonombolt, teljesen tonkretesz lelkileg, kb miatta vagyok allandoan ideges
neked is ezt tudom tenni tehat, ha akar valamit, ha lenyugszik, ha kicsit hajlando valtoztatni magan majd ugy is megkeres valahogy.
ez az egesz kb fel oraja tortent, en kuldtem el a banom...
de eros leszek ;)
most ugy erzem az onbecsules gyozott a "baratsag" felett
(kerdes meg hogy ez tekintheto baratsagnak e mar, nem pedig valami kenyszeritett, megszokott dolognak..)
:(
szar ügy. velünk is volt, hogy összevesztünk, nem álltunk szóba egymással, még a gimiben (hát az nagyon vicces volt, merthogy persze padtársak voltunk, tanárok nem győztek csodálkozni, hogy hirtelen milyen rendesek lettünk), aztán később volt, hogy elhatároztam, végleg vége, kidobtam az ajándékokat, amiket valaha tőle kaptam, kitöröltem a számát, de aztán napok múlva visszaírtam - mert persze tudtam én fejből is azt a számot, aztán szép lassan megkértem, csinálja meg újra nekem azt a kazettát, amkit két éve, és amit akkor dobtam ki, amikor haragudtam.
most megint az van, hogy el kéne már felejteni...
mindenesetre azt hiszem, én még a barátjának tartom magam, és nem gondolom, hogy csak megszokás. inkább valami - néha teljesen indokolatlan - ragaszkodás.
de abban, hogy megváltozna, vagy akár a kedvemért bármit is másképp csinálna, nos abban nem bízom, már nem.
ezzel együtt azt hiszem, csak akkor lesz vége, ha ő mondja ki. én vhogy nem tudom. ő meg mintha nem akarná, mintha ez neki jó lenne, de legalábbis nem fontos.
Megjegyzés küldése
<< Home