Bita-féle másfél óra

A Buddha-mosoly, csoki, szex, banán kvartettből nem minden jött össze tegnap este, így hát nem derült ki, használ-e valamit a terápia. Ami biztos, hogy jó szar kedvem van.
A mai reggel amúgy szokás szerint a Bita-féle másfél órával indult. Annak, aki esetleg még nem ébredt mellettem, vagy már elfelejtette, milyen az, mondom, hogy a Bita-féle másfél óra nyolckor indul, és - értelemszerűen - fél tízig tart. Eközben tízpercenként ébreszt a mobilom, mindösszesen tehát kilencszer, aminek hála aludni már nem tudok, fölkelni viszont nincs kedvem. Ezután, fél tízkor, nem éppen kipihenten lemászom a galériáról, és pánikszerűen tíz perc alatt elvégzem a reggeli teendőket (tusi, fogmosás, öltözés, tea, reggeli, összepakolás, e-mailek satöbbi), majd sietve elindulok. Nagyon jó módszer, egyaránt garantálja a késést és a Hú de elbasztam ezt a reggelt is hangulatot.