Ma minden nagyon jó. (A lódarázs-méretű lila Dalacin kapszulát leszámítva, mert az nem jó.) Jó volt fölkelni, majd dolgozni jönni, gyalog, végig a Gellért-hegy oldalában és a Dunaparton. Jó volt aztán jó pasinak gondolni magam reggel, talán ezúttal nem is teljesen indokolatlanul. Jó az is, hogy délelőtt, a várost járva ráragadt az arcomra egy mosoly, és még most is ott van. Soppingolni is jó lesz munka után, végre nem gondűzésből, hanem mert most ahhoz van kedvem.
Aztán este, ha hazaértem, visszapakolom a régi pósztokat.