Úgy fest, elég hamar sikerült magam összekaparni, mindenesetre most jó a kedvem. És egy kicsit még abban is bízom: az ikertesóm meggondolja magát, és egyszer még változtat tegnapi véleményén. És abban is, hogy amikor néhány hete azt mondta, a barátságunk az egyik legjobb dolog, ami vele újabban történt, őszinte volt. Ahogy én is. És végül remélem, nem azoknak lesz igazuk, akik az elején azt mondták, hogy ez nem fog menni, és kurva nagy csalódás lesz belőle.
Most két nap Debrecen. Aki még nem hallgatta meg a blográdióban található két Suede dalt (Streetlife, Filmstar), pótolja, ha jót akar.