Szexuálisan indult a reggel a buszmegállóban, amikor egy fehér taxi satufékkel megállt előttem, feleségem kidugta belőle a fejét, majd magával vitt a Köztársaság térre. Ezután klasszik lapzártás nap, kibaszott erős fejfájással és a délutánra esedékes KVK-dolgozat megírásával. Délben a főszerkesztő jelezte, hogy gondjai vannak az interjúmmal, alakítsam át, igaza volt, bár a legárulkodóbb és ezért legviccesebb részei így elestek (ezeket majd itt publikálom). A csizmám megosztotta a közvéleményt, a főszerkesztő szerint épelméjű ember 1967-ben húzott ilyet utoljára, és az alighanem ő volt. Úgy véli továbbá, fönnáll a veszélye, hogy olyan leszek mint Juszt László, pedig ahhoz nagyon nincs kedvem. Mások szimplán veszkónak illetve ködvágónak nevezték a lábbelit, de megnyugtat, hogy szerelmeim mind azt mondták, rendben van.
Marci, ne haragudj, de tényleg kettesben akartam, és ez most nem ment. Sajnálom.