Úgy tűnt, tényleg, és még két-három napja is úgy, hogy egyenesben az élet, jól alakul minden, és mások miatt is boldog lehetek. Most már nagyon nem tűnik úgy, és nem tudnám megmondani pontosan, hogy miért. Most egyszerűen csak el akarok menni innét, hosszú időre, el is kezdtem nézegetni a külföldi ösztöndíjakat, de jó lenne (legalább) egy év valahol egészen máshol. Ahhoz persze nyárig ki kell húzni valahogy. Ez tört rám este, és nem jó jel, nemcsak mert ilyenkor bizonytalan időre antiszociális leszek, hanem mert komolyan is gondolom. Régebben is volt ilyen, de akkor csak egy-két hét lett belőle, hol vidám, mint Amszterdam, hol izgis, mint a Szahara, de most már el tudom képzelni az életet tartósan máshol is. Lennék én bármi, majomápoló Edinburghben, önkéntes valahol Indiában vagy egyetemista Párizsban. És az is lehet, hogy majd elmúlik, nem tudom.