Elhatároztam, hogy nem vállalom túl magam. Ehhez képest napi négy órát alszom, nem látok ki a fejemből, úgy fáj, négy cikket ígértem a jövő hétre (és egyhez asszisztálok még), plusz szerdán ATV, könyvtáraznom kell, meg szervezni-plakátozni a csütörtöki TDK-rendezvényt; S.-nek egy, Zs-nek két hónapja ígérem, hogy végre összefutunk, miközben másodszor mondok le egy kivételesen ígéretesnek látszó randit - nem tudom, miért csodálkozom hát rajta, hogy sosincs barátnőm. (Most túl azon hogy csúnya vagyok és elviselhetetlen.)
Ez panaszkodás volt.