Nincs messze az a reggel, amikor majd nem tudom elhagyni a szobát. A rendetlenségből káosz lett, az íróasztalon fejmagasságig állnak stószokban a különféle papírok, a földön bokáig gázolok a szétdobált könyvek, újságok, számlák, alsógatyák, pártprogramok, pulóverek, tollak, párnák, cipők, bögrék és dvd-k között, semmit sem találok, jaj.

A titokzatos ughymarci pedig gyerekfrizurát készíttetett magának, és rajtam kívül a blogot is elhanyagolja, nem ír bele - ahogy a márkitomi sem, hálátlan bábuk.